Monday, September 26, 2011

Egyedül nem megy...

Apát szeptember elején Törökországba szólította a munka. Gondoltam meglepem és a 3 éves Kislányunkat megtanítom egyedül elaludni. Sokszor beszéltük, hogy házasság ölő, a 2 órás altatási rítus, de változtatni nem tudtunk. 4 napom volt rá, most, vagy soha!
Hétfőn tervet készítettem: 1 mese, 1 altató és indul a Pom-Pom hangoskönyv, bele-bele kérdezek, hogy ki is az a "Benzinszívó Szúnyog" és Barátai, figyeljen csak a mesére, végül hagyom egyedül elaludni.Aha, persze, mindent végig csináltam, de amint kijöttem a szobából, velem tartott, visított, állandóan kirohangált, "valami baj történt", "valaki megharapta az ujjam", Ő is üvöltött. én is üvöltöttem, "kérjél bocsánatot a Barátodtól, a legjobb barátok, nem csinálnak ilyet egymással"-és igaz, hibáztam, nem tudtam higgadt maradni, végül fél 12-kor aludt el, egyedül. Eljött a reggel, amikor Panni csillogó szemmel mesélte, hogy Ő bizony egyedül aludt el, én is biztosítottam arról, hogy nálam büszkébb nincs a világon, elhittem, hogy képes rá, ez által egyre könnyebben vettük az akadályokat, rövidült az elalvás ideje, kevesebb lett a "Mama gyeeeeeeeeeeereeeeeeee" és csütörtöktől már sínen volt a dolog, boldogan mutattuk Apának a frissen szerzett tudományt.

Meghatódás

Panni altatónak a Dzsungel könyvéből a Szél című remeket kapta, a nagy átélés közepette láttam Pannin, hogy valami nem stimmel...
Anya ezt olyan szépen énekled, itt szorít, nem tudom mi ez, de miért kell sírnom?...
Csak később értettem meg, hogy mi is volt ez...

Úton az oviba




Június elejétől készülünk az óvodára, minden nap beszélgettünk arról, hogy miben változnak a hétköznapok szeptembertől. Sokat gondolkoztam, melyik hely lenne a legjobb Panninak, az állami oviból hely hiány miatt visszautasítotak minket, szóba jött az angol ovi mellette sok más, végül a Rózsakertben lévő Süni Kuckójára esett a választás. Elvileg minden nap megyünk reggel fél 9-13-ig, az ott alvást hanyagoljuk, mert Panni egyértelművé tette számomra, hogy ne is reménykedjek, mert "-Anya én soha, de soha nem fogok az óvodában aludni, érted?", és én megértettem, ebéd után érkezem. Imádja az ovit, nagyon helyes Ildi aki a gyerekekre vigyáz, bejött az óvodás lét, és hatalmas a változás. A beszoktatás az elején nagyon könnyen ment, de amint ráébredt Panni, hogy ez egy fajta  "rendszerességet" jelent, sikítva küzdött ellene, ez kb napi fél órás sírást jelentett, nehéz volt az elválás. Szükséges volt már a közösség, de van amikor anya-lánya napot tartunk és itthon kreatívkodunk, sütünk, hatalmasat játszózunk vagy Állatkertbe csábítjuk Szilárdot és Edinát :)









ez egy zöld hóember

Védelmező Póni

Használati utasítás:
ha megijedsz valamitől, rá kell mutatni a Védelmező Pónival, a Félelmetes megriad, a Póni elűzi, így lesz nyugodt az álmod... Nekünk bevált a rózsaszín, 30 centis, csillámos, pegazus...

Anya boldog


-Anya te boldog vagy?
-Igen Panni...
-Na de miért vagy boldog?
-Szerinted miért?
-Hát azéééért mert szeretsz...
:)

Melyik a kakuk tojás?

:)