Karácsonyi összefoglaló

Panni ajándéka szeretteinek: keze, lába lenyomata karácsonyi díszként

húúúú de vagány...

Idén a Zöldkő utcába (hol vannak a képek???), már 23-án megérkeztek az Angyalok és jócskán tettek ajándékot a fa alá... Panni a Márta néniéktől kapott gyönyörű ruhácskában várta az estét. Minden tökéletesen zajlott, a Hercegnő indulásig aludt, utána 2 perc alatt betolta az almáját és már szóltak is a csengettyűk, érkeztek a Fiúk, akik pompás eleganciában énekelték a Karácsonyi dalokat. Az ajándékok csomagolása (egyenlőre) érdekesebbnek bizonyult, mint a tartalom, amit leginkább 24-e reggelén vettünk szem ügyre. Anyu valami eszméletlen reggelit állított össze, ember legyen a talpán, aki ezután képes lenne ebédelni, vacsorázni. A kalács, friss kenyér, kukorica, francia saláták, töltött tojás, lazac, kaviár, kőrözött, 8 fajta felvágott és had ne soroljam, mert csak a gondolat is eltölt...
Áhááááá..., Anyu, biztos azt akarta maradjunk, mert ennyi reggelivel nehéz volt felállni az asztaltól, hát még hazamenni, a sok ajándékot felvinni az emeletre. Délelőtt a Vérhalomra is megérkeztek az Angyalkák (hú... ez egy brutális mondat, ha valaki nem tudja, a Vérhalom téren lakunk) .
Az első családi karácsonyunk nagyon meghittre sikerült, (bár a mézeskalácsommal szöget lehet verni a falba) szuper volt. Pannit leginkább a zörgős textil könyve kötötte le, Zsolti az öltönynek örült a legjobban, én egy nagyon komoly fényképezőgépet kaptam, amivel majd sok-sok képet készítek és felteszem ide a blogra!!! Délután a Fahéjban folytattuk az ünneplést, (és persze az evést, Dédike Isteni halászlevet főzött) egészen este 7-ig (a Pálinkás Családban, az a hagyomány, hogy egyesével bontjuk ki az ajándékot, a Kisangyal felolvassa a kísérőcédulát és közvetíti a címzettnek az ajándékot ). Panni egy szó nélkül bírta, annyira cuki volt, olyan büszke vagyok rá (persze kézről-kézre járt)! A sok ajándéka közül kiemelném, az utazóágyat, fürdős játékokat, a baba napszemüveget (márciusban síelni megyünk), a cumiláncot, ami nagyon hasznos, mert így nem tűnik el a cumi (na igen, nem tűnik el a cumi, de hova tettem a láncot????...) és az sk kötésű kardigánt, sapkát, kesztyűt, (még jó, hogy mondtam, ne essünk túlzásba ajándékügyileg :), de hát kibír ellenállni... ) Szép és meghitt volt 23 és 24-e, igazi Nagykarácsony! 25-re Zsoli lebetegedett, így ketten mentünk Pannával az Eckhardt Karácsonyra. Iyenkor összegyűlik a Család apraja-nagyja (és házi állatai) és mindenki átmegy Gáborékhoz, ahol aztán hatalmas vendéglátás folyik. 26-án Andival és Andriskával ünnepeltünk és rám esett a Kisangyal szerep (én osztottam az ajándékokat, olvastam fel a kísérő papírokat, de úgy látom, hiába 4 év irodalom tagozat, nem olvasok pontosan :) ), ezért lett Andrisnak szép női pulcsija :)... 27-én itthon pihentünk , 28-án a Lajos forrásnál kirándultunk, Panno 3 órát aludt, (itt még csak a levegőnek tudtam be), 29-re belázasodott, 30-án meglátogattuk Gáspár bácsit, aki elájult, hogy milyen kis édes Panni és azonnal felírt szem cseppet, C-vitamint, lázcsillapítót... Hát itt tartunk... Remélem a betegséget 2008-ban hagyjuk és 2009 is egy csodálatos évünk lesz! Az új év meghozta Pancsó első fogacskáját! -amikor ezt írtam, még azt hittem, de most már nem vagyok benne biztos, mert mintha benőtte volna az íny :(

Köszönöm Drágám!

Kicsi Csillagom! Köszönöm a szép ajándékod, ez volt a legnagyobb meglepetés...
Amikor úgy érzem, nem eszel elgete, és izgulok, hogy miért sírsz, minig elfelejtem, amit Dóri és Virág barátnőm, oly sokszor emleget:

"...csak lazán..."

Pannikám! Sok öröm és szerencse ért, az elmúlt 27 évben, de az biztos, hogy Te vagy a legjobb dolog, ami történhetett velünk...

Amikor az én anyum született – Levél Pannitól

Szia Anyu!

Azt kértem aputól, hogy legyen szíves leírni, amit diktálok, hogy ezúton üzenhessek neked és kívánjak nagyon boldog szülinapot!

Te vagy a legszuperebb és legcsodálaotosabb anyuka a világon, kérlek, ne aggódj, ha (szerinteted) nem eszem eleget, vagy ha nyűgös vagyok, igazából néha én sem tudom mit akarok, de azt akarom, hogy kitaláld! Hidd el, ez csak annak szól, hogy próbálgatom a határaimat, és persze a tietekét is! Nagyon szeretem veled a hétköznapokat, mert mindig megszínesíted, és izgalmassá teszed a napon, nem hagysz soha magamra és értékeled minden új mutatványomat!

Ezúton szeretnék neked Nagyon Boldog Születésnapot kívánni ezzel a kis válogatással, amit neked kézítettem kettőnkről, ja és apu most mondta, hogy ilenkor van az új év is, (amit nem értek), de azért Boldog Új Évet is!

Puszi Pancsó

Egy rossz nap...

Előfordul olykor-olykor, hogy nem úgy sülnek el a dolgok, mint ahogy szeretnénk. Így történt ez tegnap is... A szalon karácsonyra túl sokat készültünk Timivel... Nem részletezném az estét, csak annyit, hogy a következtetést levontuk: mi is mások, és Ők is mások... Már annyira rég ért csalódás, és azt hittem mindennel megtudok birkózni... Ezen, csak azért sikerült gyorsan túllépnem, mert arra gondoltam, hogy otthon vár a Családom... sosem értettem, amikor Zsolti azt mondja: "olyan jó hazaérni és mindent az ajtó előtt hagyni", most már pontosan tudom, milyen megnyugvást jelent a mi kis harmóniánk... Panni az ágyában szuszogott, sokáig néztem (olyan gyönyörű), megsimogattam, Zsoltit megpusziltam, megöleltem és reggel mosolyogva ébredtünk mindhárman!!!

Fél éves Panni!

Már fél éves a Nagylány!!! Ez idő alatt annyi minden történt! Panni! Emlékszem, nem sokkal ezelőtt azt néztem, mikor lesz nagyobb a combid egy csirkéénél, most meg már azt figyelem, hogyan eszed! Fantasztikus vagy! Eszméletlen mozgásod van (hasról hátra, hátról hasra fordulsz 12.22, hemperegsz, hátra felé már megy a kúszás), sokat játszol, akár társaság nélkül, képes vagy egyedül, sírás nélkül (ha Te is akarod) elaludni, nagy mestere vagy, hogyan kell beetetni Apát, és olyan,de olyan jó kedvű, kedves baba vagy! Bárki megállít az utcán minket, mosolyogsz, gagyogsz, egyszerűen megszédíted a járó kelőket! Nagyon nagy dolog a Mamádnak lenni, olyan boldoggá teszel minket!

...de nagy ez a takaróóóóóóó...

...nem lehet elég korán kezdeni...

(csak a félre értés elkerülése végett: Ibolya hozzám jött, ilyenkor Panni is kap a jóból...)

...na így már egész Nagylányos...

Egy napunk

Napirendnek nem mondanám, de kb. így alakul egy napunk:

Fél 6 körül ébred Panni, Apa hozza a mi ágyunkba egy gyors szopira, majd folytatja az alvást mellettem fél 8-8-ig. Dumálva ébred, simogat, sikít a fülembe, én is ébredek. Cumijával játszik egyet,

gyors ágyazás és megyünk a konyhába. Alma reszelés (csak az oxidálódott jó barna reszelt alma az igazi :)), ebéd készítés (jelenleg: répa krumplival 1-1 darab), fél 9 körül újabb szopi, elvileg itt kellene ennie almát, de nem kéri, utána játék a ágyon, Anyával tekeredik a kígyó, hoc-hoc katona, kukucsos játék, felismerhetetlen mimikálás, prrrr, pocakfújás, megeszem-megeszem és egyéb gyúrás, tornáztatás, kiabálás, hülyéskedés.

Fél 10-től fél 12-ig pihenés jó időben az erkélyen, majd ébredés után szopi, 1 körül ebéd, utána 20 perc emésztés háton a járókában (ilyenkor ebédelek én is), közös játék,








délutáni 1 órás alvás, utána alma (ami addigra már nagyon édes), szopi, háromnegyed 8-kor fürdés, 8-kor tápszer Apával, fél 9 körül édes álom.

Imádunk fürdeni...

3 hónapos koráig a mi Hercegnőnk nem nagyon volt oda ezért a vízes micsodáért, ahol valami lötybe kell belemászni, Apa, Anya mindent megtesz azért, hogy ezt még élvezzem is és utána jön az ellenség: az öltözködés. Inkább tűnt a füdés valami rémálomnak, mint sem jó kis esti játék lehetőségének... Aztán eljött az első közös pancsolás és egyre jobban kezdtük (mindannyian) élvezni. A kádban lehet hajósat játszani, bálnás vízi könyvet olvasni, fogdosni, harapgálni és úgy csapkodni a vízet, hogy közben megijedünk.

De jó játék lett ez a fürdés!

Készülünk a Karácsonyra...

Van egy segédem, míg a karácsonyi díszeket és ajándékokat készítem, addig Ő szórakoztat.

Minden nap kétszer erkély jelenet

Szép időben így:

Elmentem bevásárolni útközben, elkezdett szállingózni a hó. Megijedtem, hogy Zsolti kint hagyta Pannit az erkélyen, de Ő megnyugtatott, hogy ne izguljak, minden rendben. Mire hazaértem, ez a kép fogadott:

Ellátogatott hozzánk a Mikulás

A nagy hidegben, míg mi meleg kis házikóinkban készülünk a Karácsonyra, valaki a gyerekek kívánságait lesve, teli puttonnyal, halkan, rénszarvason érkezett... Panni jó baba lévén sok-sok bio almát, főzeléket, perselyt (értem a célzást Györgyi nagyi), házi málna szörpit, sok szépet és jót kapott, mellé egy kis virgáccsal!
Íme:

Panni hangja

Külön bejegyzést ér Panni kommunikációja, ami félelmetes (szó szerint). Ha valmi tetszik neki kacag, gőgicsél, heőőőzik, hipf, ütyfp, ipf... hatalmasakat sóhajt, le fel játszik a hangjával, a barátaival cseveg, de ha begorombul... Sikít. visít, olyan hangon, hogy az Anyukák jó tanácsa : -"Egy picit hadd sírjon"-t lehetetlen teljesíteni. Ma az orvosi rendelőbe szólított le egy Mami és gratulált, azt mondta, még nem hallott ilyet... pedig Anyukám csak öltöztette a Hercegnőt. Amint teljesítem az akaratát, kicsit alább hagy a hangoskodással, utána még percekig hüppög és panaszkodik... Elneveztem Hüpcsinek, na meg Sopinak (annyit sopánkodik).
Becenevei: Panni, Rozi, Pannus, Pancsuri, Pannovári, Babóka, Lajos (ez elé egy jelzőt szoktam tenni)

Panni már 5 hónapos

Hogy is kell feltölteni videót? Ezt érdemes megnézni! A cumi mindenek felett!

(Ha Zsolti hazaért)

Eszméletlen kedves, vigyorgós, ha elfárad, ránk hajtja a fejét, mindent megkaparint, oldalt fekve is játszik, forog hason, reszelt almát majszol, nagyon kommunikatív, tetszik neki a hülyéskedés, hatalmasakat kacag, szédületes!!! Élvezem az anyaság minden percét!

Eső után köpönyeg, avagy róka után Madarász u.

2 hete szerdán 8 körül lefektettük Pannit, én még Edinával csacsogtam a konyhában egy picit, utána Zsoltival az ágyból tévéztünk. Fél 11 körül 2 köhögés után, számunkra ismeretlen hang jött Panni szobájából. Szegénykém sugárba hányt, miután kivettük, még kb. fél órát. Zsoltival takaróba fogtuk és irány a 2 utcára lévő Budai Gyermekkórház. Az ügyeletes azonnal injekciót adott a hányás ellen és közölte, hogy annyira rosszul néz ki a mi kis Kincsünk, fél a kiszáradástól, hogy innen, irány a Madarász u.. Bágyadt volt és sápadt, elaludt már öltöztetés közben, a szívem szakadt meg érte. Amint megérkeztünk a kórházba (fél 12), megmutatta hogyan kell mosolyogni, kacarászni a nővérkékre (ezért nem adtak infúziót, mert akkor bizony pá-pá szopi, és ezt nagyon nem akartuk), a kartonjára került, hogy "vigyori" Panni!!! 3 napra bekerültünk, megfigyelésre, de szerencsénkre egy kis étvágytalanságon kívül, egyéb problémánk nem volt! A lámpák éjszaka is égtek, amiért nem tudtunk aludni, megoldást az jelentett, hogy leültem egy székre és sátrat csináltam a takaróból, alá, a kezembe Panni és így végre sikerült álomba szenderülnie. Meglátogatott minket Namu és Béla nagypapa (aki frissen megbrotválkozott, mert tudja, hogy Panni nem szereti a szúrós puszit), Zsolti, szabadságot vett ki, állandóan velünk volt, Györgyi nagyi, itthon várt minket egy teljesen sterilizált szobával. Amióta hazajöttünk a kis kialakított rendszerünk széthullott, Panni 4 és 5 között ébred, szopi után játszani akar és alig alszik. Na nem baj, van időnk és minden egymással töltött éber perc megéri!!!

Múlt hét szerdáig (1 hétig) teljesen tünet mentes volt Pannus, aztán egy ismételt róka koma látogatott meg minket. Csáky doktornő mindenhova beutalt minket, aminek várjuk az eredményét!

Igazságok...

-A vajas kenyér és a kakis pelus, mindig arccal lefelé esik a földre :) ...

-A postás mindig kétszer csönget (de akkor jó nagyot, általában azon kevés pillanatok egyikébe, amikor Panna alszik) :( ...

- 100 cumiból egyet se találunk, amikor Panni ordít, bezzeg elalvás után kézre akad az összes....

-Ha a szennyes ruhák közé teszel 6 pár zoknit, a mosógépből, már csak 5,5-öt veszel ki. Ide tartozik, hogy a fehér ruhák mosásánál, mindig előkerül egy fekete...

-Mindig akkor sikerül elindulunk sétáli, amikor az öszes bőbeszédű szomszédnak...

-Csak kocsimosás után esik az eső...

Elfáradva....

Panni és Berci

Akadt nézőközönség bőven... Dóri kattogtatott, mi meg Namuval csodáltuk Őket!

Hmmmmmmm... :)

Zöldkő

A Zöldkő utcában zajló életet, úgy tudnám jellemezni, hogy reggel csendes, mindenki oviba megy, de délutánra beindul az élet! Hat házban egymás mellett vannak a kb. egy idős gyerekek, akik együtt rohangálnak, bicikliznek, játszanak, míg a szülők is jól érzik magukat egymás társaságában! Reggel kendőbe csavartam Pannit, buszra szálltunk és átmentünk Anyuékhoz, ahol Dóri a két Picivel volt. Hatalmasat sétáltunk, játszottunk a gyerekekkel, elmentem Boldiért az oviba, ahol legnagyobb meglepetésemre még aludt. Szilvia (az óvónéni) tanácsára odabújtam mellé és finoman elkezdtem ébresztgetni. Amikor már egy picit magához tért, az ölembe kuporodott, átölelt és még így pihentünk 5 percet! Na ezt az érzést százszor próbáltam megfogalmazni, de nem megy :) Az én kis lópokrócom ,a legfinomabb puha polárrá változott arra a pár percre. Amint odaértünk a kocsihoz, Boldi jelezte, hogy ez így nem jó... Árcsi kocsiülését sikerült elvinnem... OOooo...

Ágiéknál

Végy 2 "nagy"-ot, (egy nagynénit, egy nagybácsit), 3 unokatesót (Fanni, Bálint, Barni), 3 unoka(p)öcsit (Boldi, Árcsi, Berci), egy nővért (Dóri), a férjed (Zsolti), a lányod (Panni) és garantáltan hangzavar lesz!

Ági és Gábor kitalálták, hogy megkönnyítve helyzetünk elvisznek magukhoz. Gábor értünk jött (ez olyan kedves volt tőle), az összes gyereket bepakoltuk, (köszönjük a második kerületi rendőröknek, hogy nem volt ellenőrzés az utakon, mivel volt aki ülés nélkül, ki kézben, ki kendőbe csavarva utazott) .

Azt gondolnám, hogy már nem tudnak megnőni az unokatesók, de erre rácáfolok. Csak pislogtam az új információktól, hogy Bálint a Gór-Nagy Mária mellett, az Operettbe is jár táncolni, Fanni énekből érettségizik (úúúú... már érettségizik) és Barni már nem jár a Francia Iskolába. Nagyon jól sikerült a délután és mindenkivel sikerült beszélgetnünk!!! Kézről kézre jártak a legkisebbek, Boldi végig golyós játékozott Barnival, Árcsi bújócskázott.

Hazafelé Árcsi navigált:

-Gyorsabban Solti, gyorsabban...

Dóri említette a blogukon, hogy miért szerettünk, az Árvácska utcában aludni, amikor még picik voltak az unokatesók és milyen jókat társasoztunk, teáztunk, beszélgettünk.

Ezek, nagyon szép emlékek...