A kezdeti izgalmak után sikerült egy szuper apartmant találnuk, 5 perc sétára a felvonótól. Az eredeti, tényleg pályaszállás volt, oly anyira, hogy maximum az osztrák jetivel találkozhattunk volna... Panni az oda felé vezető utat egy hang nélkül bírta, (reggel 7-től fél 5-ig) hazafelé egy picit muzsikált, de minden elismerésem az övé (én sokkal rosszabbul bírtam). Hatalmasakat sétáltunk, átsíeltünk 4 hegyet és végre pihentünk.
Első este elmentünk felmérni a terepet (melyik helyen a legjobb a csapolt sör), a Fiúk kicsit becsíptek, és reggelre egy találós kérdéssel kezdtük a napot:
Ki tette közénk Pannit, és miért? (Utazóágyban aludt köszönet Anyáéknak érte, nem sírt fel éjszaka)
Nagyon szeretünk együtt aludni, ilyenkor éberen alszom, nehogy valami baj legyen, de ez az esti
No comments:
Post a Comment