2 hete szerdán 8 körül lefektettük Pannit, én még Edinával csacsogtam a konyhában egy picit, utána Zsoltival az ágyból tévéztünk. Fél 11 körül 2 köhögés után, számunkra ismeretlen hang jött Panni szobájából. Szegénykém sugárba hányt, miután kivettük, még kb. fél órát. Zsoltival takaróba fogtuk és irány a 2 utcára lévő Budai Gyermekkórház. Az ügyeletes azonnal injekciót adott a hányás ellen és közölte, hogy annyira rosszul néz ki a mi kis Kincsünk, fél a kiszáradástól, hogy innen, irány a Madarász u.. Bágyadt volt és sápadt, elaludt már öltöztetés közben, a szívem szakadt meg érte. Amint megérkeztünk a kórházba (fél 12), megmutatta hogyan kell mosolyogni, kacarászni a nővérkékre (ezért nem adtak infúziót, mert akkor bizony pá-pá szopi, és ezt nagyon nem akartuk), a kartonjára került, hogy "vigyori" Panni!!! 3 napra bekerültünk, megfigyelésre, de szerencsénkre egy kis étvágytalanságon kívül, egyéb problémánk nem volt! A lámpák éjszaka is égtek, amiért nem tudtunk aludni, megoldást az jelentett, hogy leültem egy székre és sátrat csináltam a takaróból, alá, a kezembe Panni és így végre sikerült álomba szenderülnie. Meglátogatott minket Namu és Béla nagypapa (aki frissen megbrotválkozott, mert tudja, hogy Panni nem szereti a szúrós puszit), Zsolti, szabadságot vett ki, állandóan velünk volt, Györgyi nagyi, itthon várt minket egy teljesen sterilizált szobával. Amióta hazajöttünk a kis kialakított rendszerünk széthullott, Panni 4 és 5 között ébred, szopi után játszani akar és alig alszik. Na nem baj, van időnk és minden egymással töltött éber perc megéri!!!
Múlt hét szerdáig (1 hétig) teljesen tünet mentes volt Pannus, aztán egy ismételt róka koma látogatott meg minket. Csáky doktornő mindenhova beutalt minket, aminek várjuk az eredményét!
No comments:
Post a Comment