Ági és Gábor kitalálták, hogy megkönnyítve helyzetünk elvisznek magukhoz. Gábor értünk jött (ez olyan kedves volt tőle), az összes gyereket bepakoltuk, (köszönjük a második kerületi rendőröknek, hogy nem volt ellenőrzés az utakon, mivel volt aki ülés nélkül, ki kézben, ki kendőbe csavarva utazott) .
Azt gondolnám, hogy már nem tudnak megnőni az unokatesók, de erre rácáfolok. Csak pislogtam az új információktól, hogy Bálint a Gór-Nagy Mária mellett, az Operettbe is jár táncolni, Fanni énekből érettségizik (úúúú... már érettségizik) és Barni már nem jár a Francia Iskolába. Nagyon jól sikerült a délután és mindenkivel sikerült beszélgetnünk!!! Kézről kézre jártak a legkisebbek, Boldi végig golyós játékozott Barnival, Árcsi bújócskázott.
Hazafelé Árcsi navigált:
-Gyorsabban Solti, gyorsabban...
Dóri említette a blogukon, hogy miért szerettünk, az Árvácska utcában aludni, amikor még picik voltak az unokatesók és milyen jókat társasoztunk, teáztunk, beszélgettünk.
Ezek, nagyon szép emlékek...
No comments:
Post a Comment