Sok kérdés merült fel bennem, mikor kiderűlt, Panni, 2 óra múlva elhagyja 9 havi "albérletét" :) és kikerül a nagybetűs ÉLETBE. Nem tudtam, hogy az állapotom, tényleg megkívánja a döntést, hogy császárral szülessen meg Panni, vagy esetleg várhattunk volna még. Semmi nem volt eldöntve, nem volt végleges, egyszer csak jött a szülésznő, hogy indulunk... Zsolti még a gyógyszertárban, utána kávéért ment, Anyukámmal a kórteremben egymásra néztünk és egy percnek el kellett telnie, hogy megértsük a szavak súlyát, ez mit jelent. A döntést elfogadtam és nagy örömmel mentem az előkészítőbe. Zsoltival végig hülyéskedtük az előkészítést, de amint beértünk a szülőszobára megváltozott minden. Egy lelki folyósókét éltük meg, ahol két út között álltunk. Valamit hátrahagytunk és teli várakozással vártuk az újabb feladatunk: párból családdá válni, együtt, felelőséggel egy picike Életre vigyázni.
Hihetetlen, hogy 9 hónapig lakott bennem és most itt fekszik a kiságyában. Zsolti páratlan figyelemmel van irántunk, tud pelusozni, mindenben segít nekem. Idő kell még, mire napi rutinná válnak a feladatok, kicsit fáradtan ugyan, de nagyon jó úton haladunk :)
Hihetetlen, hogy 9 hónapig lakott bennem és most itt fekszik a kiságyában. Zsolti páratlan figyelemmel van irántunk, tud pelusozni, mindenben segít nekem. Idő kell még, mire napi rutinná válnak a feladatok, kicsit fáradtan ugyan, de nagyon jó úton haladunk :)
No comments:
Post a Comment